Az egész úgy kezdődött, hogy az elmúlt hétvégén találtunk a Vendvidéken egy luctobozt lilás árnyalattal a pikkelyein. Tetszett annyira, hogy kicsit megvizsgáljam közelebbről, és bár sejtettem, hogy ez gomba, leginkább valamilyen reménytelen anamorfra tippeltem volna. A mikroszkóp viszont elég hamar elárulta, hogy egy Tulasnella fajról (a Tulasnella violea környékéről – jelentsen ez taxonómiailag bármit is, de erről kicsit később…) van szó.
Kéregrontó – vagy mégsem?
Az ismert teleomorffal rendelkező, szabad szemmel is látható Tulasnellák (például a Tulasnella violea, magyar nevén: ibolyás kéregrontógomba) közös jellemzői a zselés, reszupinátus/korticioid megjelenés mellett az egysejtes, osztatlan bazídiumok, amelyeknek jellegzetesen duzzadt, lufialakú sterigmái vannak. Ezek alapján viszonylag hamar be lehet lőni a csapatot, és bármennyire jelentéktelen kis vackoknak tűnnek, elég érdekes társaság. A nemzetségből leírt fajok jelentős része ugyanis orchid mikorrhizakapcsolatban (OMF) él egyes lágyszárúakkal, főként persze orchideákkal, ami elég menő dolog, és a dísznövénykertészeti vonatkozása miatt vet rájuk egy kis reflektorfényt kutatottság tekintetében is.
Aki a virágot szereti…
Az orchideákkal való együttélést persze szabad szemmel sosem fogjuk látni. Ezek között a fajok között több csak vegetatív, hifaszövedék állapotban vagy anamorfként (ivartalan alak) jelenik meg a gyökereken/gyökerekben, és egyelőre sejteni vagy valószínűsíteni lehet csak az életmódjukra vonatkozó diverz rugalmasságot. Enzimaktivitás-vizsgálatokkal kimutatták, hogy a vizsgált Tulasnella fajok nem kizárólag a mikorrhizakapcsolataik eltartottjai. Bizonyos mértékben képesek szaprotrófként is működni, és bár egyelőre csak hipotézis szintjén, de elképzelhető, hogy egyes fajok a – partnernövény gyökeréről leválva – felszínre is kerülhetnek, hogy a ciklusuk egy pontján akár teleomorf, ivaros termőtestképző kolóniákat is kialakítsanak nedves, mikroklimatikus környezetben.
Föld alól korhadó fára?
Mivel az enzimaktivitás-vizsgálatok laboratóriumi körülmények között zajlottak, biztosan még nem tudhatjuk, hogy ez az elképzelés a vadon termő, faanyagon fellelhető kolóniákkal kapcsolatban is működhet-e, mindenesetre evolúciós értelemben logikus lenne, és a társaság életmódbeli rugalmassága, enzimkészlete akár lehetővé is tenné ezt a körforgást. Eszerint a gazdanövény gyökereibe behatoló hifák szövedéke valós micélummá fejlődik, és növekszik minden irányban, így a földfelszín felé is. A földfelszínen megjelenő exploratív hifák – szaprotróf enzimaktivitást is használva – a teleomorf képzéséhez alkalmas környezeti adottságokat keresnek, pásztáznak, és amint találnak egy a nedves, nyirkos mikroklímát jól őrző faanyagot, mulcsot, növényi törmeléket, termést (a mi esetünkben tobozt), azt epifita módon kolonizálják, és létrehozzák rajta a teleomorfot. Ez a gomba viszont (következtetve a laborban mért gyenge lignin- és cellulózbontó enzimaktivitásból) valószínűleg nem fabontó. A fát, növényi anyagot csak mikroklímája miatt választja, rajta pedig kisebb frakciókat, algákat, port, humuszt használ táplálékként.
Vagy ez vagy az…
Hogy vajon egy vad élőhely valóságában is így működnek-e a termőtestképző Tulasnellák, talán megtudjuk majd egyszer. Mindenesetre még sokminden tisztázásra vár. Ahogy más gombanemzetségeknél is megszokhattuk, itt is nehezít bármiféle előrejutást, hogy a klasszikus fajkoncepciók egy részéhez nincs típusanyag, így nem igazán lehet tudni, genetikailag mivel azonos a leírt taxon. A mi találatunkkal is érdemes óvatosan fogalmazni: valamelyik lilás-rózsás teleomorfot képző Tulasnella a violea-környékről. Bár néhány cikkben konkrétan hivatkoznak rá, hogy a violeát is kimutatták orchidea-gyökerekről származó izolátumokból, a taxonómiai bizonytalanság miatt nem vehetjük ezt biztosra. Mindenesetre jó esély van rá, hogy a faj magyar elnevezése, az ibolyás kéregrontógomba félrevezető lesz, ha minden kétséget kizáróan bebizonyosodik, hogy ez a gomba nem azzal tartja magát életben, hogy faanyagot bont.
Kapcsolódó online anyagok:
Extracellular Enzyme Activities and Carbon/Nitrogen Utilization in Mycorrhizal Fungi Isolated From Epiphytic and Terrestrial Orchids
Orchidea‑mikorrhizák enzimjei: tápanyag‑hasznosítás és életmód‑változatosság
Large‑scale genome sequencing of mycorrhizal fungi provides insights into the early evolution of symbiotic traits
Gomba‑genomok és a mikorrhizális életmód evolúciója
Characterization of mycorrhizal fungi of the genus Tulasnella (Tulasnellaceae, Basidiomycota) in the genus of orchids Bletia from Barranca del Cupatitzio Natural Reserve, Mexico
Tulasnella‑mikorrhizák Bletia‑orchideák gyökerén: faji diverzitás egy élőhelyen
Integration of fungal transcriptomics and metabolomics provides insights into the early interaction between the ORM fungus Tulasnella sp. and the orchid Serapias vomeracea seeds
Tulasnella sp. és orchidea‑magok: mikorrhiza előtti párbeszéd omics eszközökkel
Mycorrhizal Fungi of Phalaenopsis japonica (Orchidaceae) and Their Role in Seed Germination and Seedling Development
A Phalaenopsis japonica mikorrhizái: szerep a magcsírázásban és a palántafejlődésben
A review: Molecular identification of orchid mycorrhiza
Molekuláris módszerek az orchidea‑mikorrhiza azonosításához
Isolation of Tulasnella spp. from Cultivated Paphiopedilum Orchids and Screening of Germination‑Enhancing Fungi
Tulasnella‑izolátumok Paphiopedilum ültetvényekből és a csírázást segítő gombák
