A 2025-ös száraz évszakok után úgy tűnik, egy sokkal csapadékosabb télutót kaptunk, ami persze jó alapozója lehet a tavaszi szezonnak. De nem is kell várni addig sem, már most, február elején üdítő sokasággal éledeznek a gombák. Ránk férne bizony egy kiegyenlített, nedves év! Az elmúlt hétvégi kirándulásaink alkalmával több a fungexpo számára új fajt is találtunk!

A melegedő, száradó klíma miatt egyre szűkebb az az időablak, amikor tényleg gombabőséget lehet látni. Tavaly ilyesmibe cseppentünk november első napjaiban, a Zalai-dombság délnyugati részén. Az a hétvége annyira páratlanul gazdag és ritkaságokban is bővelkedő volt, hogy már akkor eldöntöttük, hogy hagyományt csinálunk belőle…

Viszonylag hosszú kihagyás után újra terepszemlét tartottunk a Csönge környékén leégett hatalmas területű erdőben. A decemberi felhozatalt egyértelműen az Anthracobia fajok határozták meg – épp akkor induló Plicaria termőhullámmal. Az áprilisi körbenézés alklamlával most már teljesen más volt a helyzet.

2024 szeptemberében óriási erdőtűz tombolt a tágabban értelmezett közelségünkben – legalábbis a megyénken belül, Csönge/Kenyeri környékén. Pontosan nem tudjuk, mekkora, de egyes tájékoztatások szerint kb. 400 hektárnyi terület vált érintetté a tűzben, teljes élőhelyek semmisültek meg, a vadállomány jelentős része is odaveszett.

Kőszeg, Velem környékén sajnos idén is csak kevés faj mutatkozott meg. Viszont ha már erre jártunk, ezúttal is beiktattunk egy osztrák napot. Rechnitz és Lockenhaus környékén sétáltunk egy-egy nagyobb kört, és bár ott sem volt igazi kánaán, mégis olyan fajok jöttek elő, amelyekkel még nem találkoztunk, de már szerettünk volna.

Régóta tervezgettük már Icával, hogy meglátogat minket, és “kihajózunk” közösen a mi itteni, kedvenc “vizeinkre”. Icát mikokörökben nem kell bemutatni, a Mycena nemzetség egyik leglelkesebb hazai értője, tanulmányozója, emellett a Magyar Mikológiai Társaság aktív munkatársa.

Szeptember 20–24-ig Szlovéniába látogattunk, a szállásunk Laško településen volt. A tartózkodás célja részben turistáskodás volt, de azért persze terveztünk időt a gombanézésre is. Érdemes volt! Ha kicsit több időnk lett volna, és nem szakadt volna az eső, jelentősen megcsappant volna a bakancslistánk. :)

Nem sok reménnyel vágtunk neki a zalaszántói terepszemlénknek, de szerencsénkre a vártnál sokkal több friss termőtest fogadott minket. A csodás, elegyes ősbükkös erdőrezervátumban most jártunk először, és nagyon meg is tetszett, mindenképp tervezünk visszalátogatni ide még termékenyebb időszakban is.