A 2017.06.03. Ω
A hatalmas munka jónéhány magyar gyűjtési anyagra hivatkozik, többek között a mi kollekcióinkra is, egyik új fajt (E. umbrinotinctum) pedig Magyarországról írták le, a típuspéldány is hazai gyűjtésből származik, és még a leírók között is szerepelhetünk! A cikk minden miko-érdeklődőnek ajánlott forrás, ebben a bejegyzésben most csak a saját kapcsolódó találatainkat mutatjuk be.
This massive work cites a considerable amount of Hungarian material, including several of our own collections. One of the new species (E. umbrinotinctum) was described from Hungary, and the type specimen also originates from a Hungarian collection. We may even appear among the authors of the species description. The paper is recommended reading for anyone interested in mycology; in this post we present only our own related records.
Aki gombahatározásra adja a fejét, valószínűleg ismer a miénkhez hasonló történeteket, amikor is a hagyományos módszerek némák maradnak. Ilyenkor egyedül az időre és a jószerencsére támaszkodhatunk, ha megoldást szeretnénk. Ennél a gombánál még a genetikai vizsgálat sem adott egyértelmű választ, és hogy végül előbbre jutottunk vele, ahhoz a makro-/mikromorfológia és a genetika mellett tényleg dolgoznia kellett a sorsnak is.
Anyone who has seriously tried identifying fungi probably knows similar stories – when conventional methods go silent. In such cases, sometimes all you can rely on is time and luck. With this fungus, even genetics didn’t give a clean answer. And if we finally made progress, it wasn’t just macro- and micromorphology or sequencing that helped. Fate had to do a bit of work too.
A 2025-ös száraz évszakok után úgy tűnik, egy sokkal csapadékosabb télutót kaptunk, ami persze jó alapozója lehet a tavaszi szezonnak. De nem is kell várni addig sem, már most, február elején üdítő sokasággal éledeznek a gombák. Ránk férne bizony egy kiegyenlített, nedves év! Az elmúlt hétvégi kirándulásaink alkalmával több a fungexpo számára új fajt is találtunk!
After the dry periods of 2025, it seems we’ve had a much wetter late winter, which could be a good basis for the spring season. But there is no need to wait until then — already in early February, fungi are appearing in considerable numbers. A more balanced, wetter year would definitely suit us. On our trips last weekend, we also found several species new to Fungexpo.
A faji határozásaink genetikai módszerekkel történő igazoltsága nélkül a Fungexpo csak árnyéka lehetne önmagának. A legutóbbi friss ITS-eredménypakk ezúttal még szenteste előtt juttott el hozzánk. Soha rosszabb karácsonyi ajándékot! Mivel abban hiszünk, hogy az információ akkor ér valamit, ha eljut másokhoz is, akik hasznát veszik, a következőkben összefoglaljuk, mik futottak be.
Without genetic confirmation of our species identifications, Fungexpo would be just a shadow of itself. The latest batch of ITS results reached us even before Christmas—couldn’t ask for a better gift! Since information only matters if it gets to those who can use it, here’s a summary of what came in.
A melegedő, száradó klíma miatt egyre szűkebb az az időablak, amikor tényleg gombabőséget lehet látni. Tavaly ilyesmibe cseppentünk november első napjaiban, a Zalai-dombság délnyugati részén. Az a hétvége annyira páratlanul gazdag és ritkaságokban is bővelkedő volt, hogy már akkor eldöntöttük, hogy hagyományt csinálunk belőle…
With the climate getting warmer and drier, the time window when you can actually experience real fungal abundance is getting narrower and narrower. Last year, in the first days of November, we happened to hit exactly such a window in the southwestern part of the Zalai Hills. That weekend turned out to be so exceptionally rich, including a fair share of rare finds, that we immediately decided to turn it into a personal tradition.
A gombavilágtól függetlenül is vonzódunk a hegyvidékekhez, az pedig csak a bónusz, hogy kis szerencsével ilyenkor olyan fajokat is láthatunk, amiket itthon nem vagy csak olyan ritkán, hogy az már majdnem nem… Különböző típusú vegetációkban és különböző tengerszint feletti magasságokban kirándultunk.
We spent the first days of September in the Austrian Alps. Even without the fungi, we’re drawn to mountain landscapes—but the real bonus is that, with a bit of luck, on trips like these you can spot species you either don’t see in Hungary at all, or so rarely there that it’s almost like you don’t.
Az egész úgy kezdődött, hogy az elmúlt hétvégén találtunk a Vendvidéken egy luctobozt lilás árnyalattal a pikkelyein. Tetszett annyira, hogy kicsit megvizsgáljam közelebbről, és bár sejtettem, hogy ez gomba, leginkább valamilyen reménytelen anamorfra tippeltem volna. A mikroszkóp viszont elég hamar elárulta, hogy egy Tulasnella fajról van szó.
It all started last weekend, when we found a spruce cone with purplish tones on its scales in the Vendvidék region. I liked it so much that I decided to take a closer look, and although I suspected it was a fungus, I would have most likely guessed some hopeless anamorph. Under the microscope, however, it quickly became clear that it was a species of Tulasnella.
MacOS-felhasználóként csak hallomásból tudom, hogy Windows rendszerre több jó ingyenes lehetőség is kínálkozik ezeknek a funkcióknak az ellátására, Mac-en viszont már jóval nehezebb a helyzet. Már 2018 óta használunk rendszeresen mikroszkópot, de azóta csak kevésbé jó vagy kifejezetten rossz pótmegoldásokat találtam a mérések elvégzésére.
As a MacOS user, I only know from hearsay that there are several good free options available for these functions on Windows systems, but the situation is much more difficult on Mac. We have been regularly using a microscope since 2018, but since then I have only found less effective or outright poor workarounds for performing measurements.
A Magyar Mikológiai Társaság őszi, nagybörzsönyi terepgyakorlatára tartogatta a hírt nekünk Dr. Dima Bálint, hogy a márciusban, a Tátika rezervátumból gyűjtött gombánk a genetikai vizsgálat szerint egy Magyarországra új fajt, a Bonomyces arnoldiit képviseli.
Az elmúlt hétvégén egy dekoratív, de kegyetlen rovarpatogén, az Ophiocordyceps entomorrhiza termőtesteit sikerült kiszúrni egyik kedvenc patakparti élőhelyünkön. Erről a területről már több más rovarpatogént is regisztráltunk (pl.: Cordyceps tenuipes, Beauveria pseudobassiana, Cordyceps militaris, stb.), de ezt a fajt még nem.
Last weekend, we spotted the fruiting bodies of a striking yet ruthless insect pathogen, Ophiocordyceps entomorrhiza, at one of our favorite streamside habitats.
We’ve recorded several other insect pathogens at this site before (e.g. Cordyceps tenuipes, Beauveria pseudobassiana, Cordyceps militaris, etc.), but this species hadn’t shown up here until now.
It’s a pretty unique feeling to long for a face-to-face encounter with a fungus. If I could see us today from ten years ago, I probably wouldn’t hold back the sarcastic comments. But facts are facts: by now, we’ve got a whole “Most Wanted” list of species we’re dying to find. And we’re definitely not alone—most passionate mycophiles have a list like that.
Egészen különleges érzés arra vágyakozni, hogy élőben találkozhassunk egy gombafajjal. Ha látnám a mai magunkat 10 évvel ezelőttről, nem biztos, hogy kibírnám gúnyos megjegyzések nélkül. De tény, ami tény: mára egész „Most Wanted” listánk van azokról a fajokról, amelyeket a leginkább szeretnénk megtalálni. Persze nem vagyunk ezzel egyedül, a legtöbb szenvedélyes mikofejnek van ilyen listája.
After a relatively long break, we once again surveyed the vast burned forest area near Csönge. In December, the scene was clearly dominated by Anthracobia species, coinciding with the onset of a fruiting wave of Plicaria. By the time we returned in April, the situation had completely changed.
Viszonylag hosszú kihagyás után újra terepszemlét tartottunk a Csönge környékén leégett hatalmas területű erdőben. A decemberi felhozatalt egyértelműen az Anthracobia fajok határozták meg – épp akkor induló Plicaria termőhullámmal. Az áprilisi körbenézés alklamlával most már teljesen más volt a helyzet.
Around springtime, it is common to encounter bright orange, slimy „flux” on the stumps of felled trees, on fallen trees, and often on the trunks of wounded living trees. This phenomenon is commonly referred to in Hungarian as „carrot-yellow tree slime,” and there are many misconceptions or half-truths surrounding it, both locally within the community of mushroom enthusiasts, and in international forums and groups.
Tavasz környékén gyakran találkozhatunk kivágott fák tuskóján, kidőlt fák, de gyakran sebzett élőfák törzsén is élénk narancsszínű, nyálkás állagú „folyással”. A jelenséget magyarul „répasárga faiszapnak” becézik, és gombászkörökben elég sok félreértés vagy részigazság kering körülötte itthon is, de külföldi fórumokon és csoportokban is.
Sok példát látunk a természetben, a gombáknál is arra, hogy a kinyitás alapfeltétele a „virágzásnak”. Tapasztalni jó. Ismeretet gyűjteni jó. De kisajátítani a szerzett tapasztalatokat és az ismereteket olyasvalami, ami elzár a környezetünktől. A fungexpot mindenkinek szánjuk, akinek hasznára lehet.
We see many examples in nature, including fungi, where the opening is a fundamental prerequisite for „flowering.” It’s great to experience it. It’s great to gather knowledge. But to appropriate the gained experiences and knowledge is something that distances us from our environment.
A few years ago, we started collecting purple-colored Inocybe species from various habitats. So far, molecular analysis results have been obtained for three collections (collected near Sárvár, Nagymizdó, and Zalakaros).
Néhány éve elkezdtünk gyűjteni különböző élőhelyekről lila színű susulykákat. Eddig három kollekciónak (Sárvár, Nagymizdó és Zalakaros közeléből gyűjtve) lett molekuláris vizsgálati eredménye.
On the last day of 2020, we collected these omphalinoid fruiting bodies from the Himfa park forest. They were found emerging from a mossy cliff and seemingly from the soil. They had no distinct smell, and there was no visible green thallus around the base of the stipe.
2020 utolsó napján a Himfai parkerdőből gyűjtöttük ezeket az omphalinoid termőtesteket. Mohás partfalból, látszólag talajból kikandikálva találtunk rájuk. Illatuk nem volt jellegzetes, zöld tallusz nem volt látható a tönkbázis körül.
From September 20-24, we visited Slovenia, staying in the town of Laško. The purpose of our trip was partly tourism, but of course, we also planned some time for mushroom hunting. It was worth it! If we had a bit more time and if it hadn’t been raining so much, our mushroom checklist would have been significantly shorter. :)
Perhaps few readers would think so, but the exploration of the richness of the natural wildlife surrounding us is far from being a completed process. A „taxonomic revolution” is ongoing in the world of fungi, just as it is for plants and animals.
In 2022, we collected these paler, grayish, slightly elongated-capped Morchellas from the Rába riverbank in Vas county, compared to the tasty Morchella esculenta s.s. Fortunately, they arrived on schedule again this year, 2023, near oak and ash trees.
Vas megyéből, a Rába-partról gyűjtöttük ezeket az ízletes kucsmagombához (Morchella esculenta s.s.) képest halványabb, szürkés színű, kicsit megnyúltabb süvegű Morchellákat 2022-ben. Szerencsére idén, 2023-ban is megérkeztek menetrendszerűen (tölgy, kőris közelében).
Az olvasók közül talán kevesen gondolnák, de a minket körülvevő természetes élővilág gazdagságának feltérképezése még korántsem lezárult folyamat. A gombák háza táján éppúgy zajlik a „taxonómiai forradalom”, ahogy a növények és állatok esetében.
Nearly three years passed between the discovery of the mushroom shown in the pictures and the molecular examination. We first encountered this highly reddening fruiting body in October 2020, growing on conifer needle litter along a roadside bank.
Csaknem három év telt el a képeken látható gomba megtalálása és a molekuláris vizsgálat között. Még 2020. októberében találkoztunk ezzel a nagyon erősen vörösödő termőtesttel, mélyút partfalából, fenyőtű-avaron termett.
Unfortunately, only a few species appeared again this year around Kőszeg and Velem. However, since we were already in the area, we decided to include another Austrian day in our trip. We took long walks around Rechnitz and Lockenhaus, and although it wasn’t exactly a mycological paradise there either, we still encountered species we had never seen before but had long hoped to find.
We didn’t have high hopes for our field trip in Zalaszántó, but fortunately, we were greeted by far more fresh fruiting bodies than expected. This was our first time in the beautiful mixed ancient beech forest reserve, and we really liked it. We definitely plan to return during a more productive season.
Nem sok reménnyel vágtunk neki a zalaszántói terepszemlénknek, de szerencsénkre a vártnál sokkal több friss termőtest fogadott minket. A csodás, elegyes ősbükkös erdőrezervátumban most jártunk először, és nagyon meg is tetszett, mindenképp tervezünk visszalátogatni ide még termékenyebb időszakban is.
Szeptember 20–24-ig Szlovéniába látogattunk, a szállásunk Laško településen volt. A tartózkodás célja részben turistáskodás volt, de azért persze terveztünk időt a gombanézésre is. Érdemes volt! Ha kicsit több időnk lett volna, és nem szakadt volna az eső, jelentősen megcsappant volna a bakancslistánk. :)
We had been planning it with Ica for a long time, that she would visit us, and we would ‘sail’ together on our local, favorite ‘waters.’ Ica is well-known in mycological circles as one of the most enthusiastic domestic experts and researchers of the Mycena genus, and she is also an active member of the Hungarian Mycological Society.
Régóta tervezgettük már Icával, hogy meglátogat minket, és “kihajózunk” közösen a mi itteni, kedvenc “vizeinkre”. Icát mikokörökben nem kell bemutatni, a Mycena nemzetség egyik leglelkesebb hazai értője, tanulmányozója, emellett a Magyar Mikológiai Társaság aktív munkatársa.
Kőszeg, Velem környékén sajnos idén is csak kevés faj mutatkozott meg. Viszont ha már erre jártunk, ezúttal is beiktattunk egy osztrák napot. Rechnitz és Lockenhaus környékén sétáltunk egy-egy nagyobb kört, és bár ott sem volt igazi kánaán, mégis olyan fajok jöttek elő, amelyekkel még nem találkoztunk, de már szerettünk volna.
Maybe it’s the abundant winter precipitation, maybe the early arrival of spring… In any case, we were fortunate enough to reunite with two species we have been searching for a long time. Until now, unsuccessfully. The main stars were Hygrophorus marzuolus and a species of Disciotis.
Talán a sok téli csapadék az oka, talán a korán érkezett tavaszi idő… Mindenesetre megadatott, hogy két olyan fajjal is újratalálkozhattunk, amelyeket már régóta keresünk. Mindeddig sikertelenül. A Hygrophorus marzuolus és egy Disciotis faj a főszereplők.
In December 2022, we participated in an excellent workshop on bryophyte fungi organized by the MMT. The species identification portion of the Vértes weekend focused on the known domestic representatives of genera such as Octospora, Lamprospora, Bryoscyphus, etc., and we continued the work here at home!
Még 2022. decemberében vettünk részt az MMT szervezésében egy a briofil gombákhoz kapcsolódó, remek workshopon. A vértesi hétvége fajismereti része az Octospora, Lamprospora, Bryoscyphus, stb. nemzetségek eddig ismert hazai faji képviselőinek szemléje volt, itthon folytattuk!
Dr. Bálint Dima saved the exciting news for us for the autumn fieldwork at Nagybörzsöny, that the mushroom we collected in March from the Tátika Reserve represents a new species for Hungary, Bonomyces arnoldii, according to genetic analysis.
In 2020, we read Dr. Gábor Jancsó’s call for research, in which he, in collaboration with the PTE Faculty of Pharmacy (GYTK), aimed to use analytical methods to put an end to the speculations about whether any of the toxins found in the yew tree (Taxus baccata) could be detected in Laetiporus sulphureus (Chicken of the Wood) growing on the tree.
Még 2020-ban olvastuk dr. Jancsó Gábor felhívását, aki a PTE GYTK-val együttműködve szeretett volna analitikai módszerrel pontot tenni azoknak a találgatásoknak a végére, hogy a tiszafán fejlődő Laetiporus sulphureusban (sárga gévagomba) kimutatható-e a fában megtalálható toxinok valamelyike.
It’s been an emotional rollercoaster regarding the domestic occurrence of a rare waxcap and the developments around the protection of its habitat across Europe. My goal isn’t to stir emotions, but there may be valuable lessons to be learned from this story…
Igazi érzelmi hullámvasút egy Európa-szerte ritka nedűgomba hazai előfordulásával és élőhelyi védelmének alakulásával kapcsolatban. Nem hangulatkeltés a cél, de lehetnek tanulságai a történetnek…
In September 2024, a massive wildfire raged in our broader vicinity—at least within our county, near Csönge/Kenyeri. We don’t know the exact extent, but according to some reports, approximately 400 hectares were affected by the fire. Entire habitats were destroyed, and a significant portion of the local wildlife perished.
2024 szeptemberében óriási erdőtűz tombolt a tágabban értelmezett közelségünkben – legalábbis a megyénken belül, Csönge/Kenyeri környékén. Pontosan nem tudjuk, mekkora, de egyes tájékoztatások szerint kb. 400 hektárnyi terület vált érintetté a tűzben, teljes élőhelyek semmisültek meg, a vadállomány jelentős része is odaveszett.
„Earthly paradise” – that’s something like what I wrote to our fellow fungus enthusiasts when we first visited Southern Zala County this August, exploring the Budafapuszta Arboretum and nearby Bázakerettye. Back then, we agreed to return for an autumn adventure together. If only all plans came to life so easily! We went!
A „földi paradicsom” – valami ilyesmit írtam a „közösbe” a gombászbarátainknak, amikor idén augusztusban először jártunk Dél-Zalában, a Budafapusztai Arborétumban és a közeli Bázakerettyén. Akkor megbeszéltük, hogy ősszel megyünk együtt kalandozni. Bár minden terv így valósulna meg! Mentünk!
A few years ago, around 2017, we started getting involved with fungus. Mostly without any prior background. When this comes up, people sometimes ask why. Where did the interest come from? I try to answer with something reasonable, but to be honest, I don’t really know the answer.
Néhány éve, 2017 környékén elkezdtünk gombákkal foglalkozni. Nagyjából előzmény nélkül. Amikor ez szóba kerül, néha rákérdeznek, hogy miért. Honnan jött az érdeklődés. Próbálok ilyenkor válaszolni valami észszerűt, de igazából nem nagyon tudom a választ.